Geocaching - Kincskeresés nem csak gyerekeknek

Recski munkatábor (GCTabo)

A recski munkatábor (talán a legismertebb a több, mint 100 ilyen tábor közül) 1950 augusztusa és 1953 októbere között működött, a mátrai Csákány-kő bányája közelében. A vesztesek oldalán elszenvedett második világégést követően megkezdődött a magyar társadalom szovjet igények való 'átalakítása'. A 'folyamat szempontjából veszélyesnek ítélt' személyeket különböző módszerekkel vonták ki a társadalomból, ezek egyik módja volt az internáló-, vagy munkatábor. A diktatúra sajnálatosan hatékony eszközei miatt az emberek túlnyomó része nem is tudott a táborok létezéséről, így volt ez a recski tábor esetében is, egészen az első sikeres nyugatra szökésig. 1951-ben Michnay Gyula Bécsben a Szabad Európa Rádióban olvasta fel több száz recski rab nevét.
A táborban összesen 1500 személyt tartottak fogva, akiket az 1953-ban, Sztálin halála után történő enyhülésben vagy elengedtek, vagy börtönbe zártak. A tábort megsemmisítették, így egy részét sikerült csak helyreállítani a rendszerváltáskor. Az embertelen körülményekről és bánásmódról számos beszámoló, könyv, film született, melyekről lejjebb találsz egy összefoglalót.
Az 1981-ben (természetesen ekkor külföldön) létrehozott Recski Szövetség foglalkozik a borzalmas történésekre való méltó emlékezéssel.

Kétségtelen, hogy a környező erdőben bőven akadna hagyományos geoládának való rejtekhely, azonban az eredeti rejtő szándéka szerint a hely, pontosabban az itt történtek miatt nem való a közelbe a kézzel fogható játék. Ezért nincs doboz, ezért nincsenek ajándékok.

A területre való belépéshez "belépődíjat" szednek napközben, amely 300 Ft személyenként, ezért képeslapot kap a belépő. A terület a látogatási időn kívül is megtekinthető.