Geocaching - Kincskeresés nem csak gyerekeknek

2046. Kilátás Nagykovácsira, Kálvária (GCNAK)

Nagykovácsi

A Budapest közeli kirándulóhely változatos természeti szépségeket kínál: Remete-hegy, a Remete-szurdok, a Zsíros-hegy, a Nagy-Szénás, a Kutya-hegy a Nagy-Kopasz-hegy és nyúlványai ölelik körbe a települést.

A hely amit kiszemeltem, talán a legérdekesebb része a falunak, két kereszt és a réges-régi temploma van Nagykovácsinak. Eleinte három kereszt volt, de ledőlt és elvitték. Itt nagyszerű kilátás nyílik Nagykovácsira. Innen több közeli ládához el lehet menni a hegy irányába.

Falutörténet:

A település évezredes történetének emlékeiből úgyszólván semmi sem maradt meg, azonban az egykor német nyelvű falu XVIII. századi, valamint az ezt követő korok emlékei többnyire ma is láthatók.

A magyar település a XI-XII. században keletkezhetett, első okleveles említése 1254-ből való. A középkori iratokban a falu neve Koachi és Kowachy alakban szerepel. Az elnevezés arra utal, hogy itt királyi kovácsok, vasművesek éltek. A XIII. században egyházi birtokká vált falu a török uralom alatt elpusztult.

A település a XVII. században harmadszor is életre kelt; a hagyomány szerint a Schwarzwald (Fekete-erdő) környékéről - a Duna forrásvidékéről - érkezett német telepesekkel. A német nyelvű lakosságot a II. világháború után kitelepítették, helyükre az Alföldről, a Felvidékről és Budapestről érkeztek új lakosok. A település német neve, Kowatsch, azonban ma is él. A nagykovácsi melletti völgyben találkoznak a Budai Tájvédelmi Körzet jelzett turistaútvonalai.


A Kálvária-kápolna és a hozzá vezető kálvária a 39 éven át (1808-1847 között) Nagykovácsiban szolgáló, a településért nagyon sokat tevő, Csereney József plébános idején épült. 1831-ben, a kolerajárvány alatt fogadalmat tett a község arra, hogy kálváriát épít. 1832-ben fogtak hozzá a munkához és a Keresztutat 1833-ban, június 6-án, Szentháromság vasárnapján szenteltették fel. Az első stációt Csereney plébános úr emeltette, a többit a községben élő családok. A stációk a Temető úttól indultak fel a hegy felé. Az egyes stációik kis, oszlop alakú, kőkápolnák voltak. Fülkéikben bádogra festett képek ábrázolták a Keresztút egyes jeleneteit. Érdekesség, hogy 1817-ben a Kálvária-hegyen már sírkápolna állt. Ez a kisebb kápolna, a Keresztút XIV. stációja (Jézust eltemetik) stációja lett. A régi Sírkápolnát tehát befoglalták a keresztút stációi közé, majd ugyanígy a helyére épült új kápolnát is, amelynek pontos építési ideje nem ismert. A Kálvária-kápolnánál minden év Húsvét hétfőjén ünnepi nagymisét tartottak és innen indul el a búcsújáró menet az Úrnapja előtti hétfőn, valamint a keresztúti körmenet a Virágvasárnap előtti szombaton is. Húsvét vasárnap hajnalán, még napkelte előtt, ide vonultak fel a község asszonyai, hogy az Evangélium jámbor asszonyainak példáját kövessék. A szeptember végi Aratási Hálaadás körmenete is itt ért végett. A II. világháború alatt a kápolna erősen megsérült. A háború után valameddig még állt mindhárom kereszt, a kápolna oromfala és a stációk. Állt még a kis Sírkápolna is, mely kör alakú, a stációknál kicsit nagyobb építmény volt, kúpos tetővel, fülkéjében képpel. A baloldali kereszt, az oromfal, a stációk és a sírkápolna pusztulása, pusztítása az 50-es 60-as években történt. A 70-es években kialakított zártkerti parcellázás érintette a Kálvária területét, a még álló stációk, maga a Kálvária-kápolna és a keresztek is egy zártkert részévé váltak. A kápolna állaga évről-évre romlott, egyrészt a rongálások, másrészt az időjárás viszontagságai miatt. De legalább nem lett hétvégi ház belőle. 2001-ben az érintett ingatlant az Önkormányzat nehezen és egy belterületi ingatlanért cserébe visszaszerezte, így elkezdődhetett a felújítás, a rekonstrukció tervezése, majd igen lassan a megvalósítása is. Az összegyűjtött adományok, a pályázati pénzek csak az önkormányzat jelentős támogatásával fedezték a költségeket, amelyeket a sok-sok anyagban, eszközben, kétkezi munkával nyújtott segítség egészített ki. A kápolna Földes László és Golda János Ybl-díjas építészek tervei alapján készült el. Érdekessége a falába beépített (magyar találmány) fényáteresztő betonból készült kereszt. 2009. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a Nagykovácsiból kitelepített és a búcsúra hazalátogató egykori és a jelenlegi nagykovácsiak együtt ünnepeltek, az akkor már újra álló, de még tető nélküli kápolna falai között, a már teljesen megújult, kipótolt 3 kereszt tövében. A középső kereszt magassága 3,75 méter, szélessége 1,6 méter, súlya 1,6 tonna.