Geocaching - Kincskeresés nem csak gyerekeknek

Kesztölci séta és tanösvény (GCKest)

A multiról
Régóta terveztem már Kesztölcre egy ládát és mivel idén 950 éves a falu, így ez egy nagyon jó alkalom a rejtésre. Egy kétpontos multiláda mellett döntöttem, mivel így az ideérkezők biztosan körbe is tekintenek a községben. Az első pont a falu belterületén található (mikroláda), a második (a láda) pedig közvetlen a falu mellett fekvő Magosi-domb tetején, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik Kesztölcre, valamint a Kétágú-hegy vonulatára. A két ponton begyűjtött jelszórészletek sorrendben történő egybeírásával összeáll a 12 karakterből álló jelszó.

1. pont N 47° 42,777' E 18° 47,423' 234 m 
A koordinátákon található a bányászemlékhely, amit a falu életét meghatározó bányászat emlékére állítottak 2004. május 2-án. A jelszórészlet egy mágneses lapocskán, amely a telefondoboz alján található. (4 számjegy)
Járókelők gyakoriak, figyeljetek!
Alternatív jelszórészlet: a N 47° 42,729' E 18° 47,835' 241 m [GCKest+1alternativ] koordinátáknál a falon, az alsó emléktáblán szereplő első évszám.

2. pont N 47° 42,528' E 18° 47,863' 289 m [GCKest-2]
Láda a Magosi domb tetején, a nagy kereszttől nem messze az út mellett egy fa tövében. Hagyományos, zöld fedelű konyhai doboz (16x16x6cm). Errefelé a kilátás nagyon szép. A maradék jelszórészlet (8 betű) a ládában található.
A dombot megközelíteni legegyszerűbben a Szent István utca alsó buszmegállójából lehet. Innen indul el a zöld körséta Zöld körtúra jelzés, amit nekünk is követnünk kell egy ideig. A N 47° 42,586' E 18° 47,338' 215 m [GCKest+kishíd] koordináták alatt található kishídon kell átkelni, majd balra célba venni a dombot.
Az utolsó ház után kétféle lehetőség van feljutni a csúcsra. Az egyik lehetőség, hogy követjük tovább balra a zöld körséta Zöld körtúra jelzést, amely egy táblával jelzett magánterület szélén halad tovább, majd az első adandó lehetőségnél egy ösvényen jobbra letérünk róla és felkaptatunk a dombra. Amennyiben ez valakinek gondot okozna, a másik lehetőség, hogy az utolsó ház után jobbra fordulunk, majd egy kb. 30 méter után egy ösvény indul el a dombtetőre, amely végig a domb gerincén halad felfelé egészen a csúcsig. Ennek az ösvénynek az eleje kicsit meredek, de a kilátás sokkal szebb, mint az előző lehetőségnél.
Mindkét lehetőséget, a zöld körséta Zöld körtúra jelzést, valamint a jelöletlen ösvényeket is a turistautak.hu jelzi.
Figyelem! A láda helye, főleg esős, illetve téli időben csúszós lehet!
Alternatív jelszórészlet: a N 47° 42,503' E 18° 47,969' 300 m [GCKest+2alternativ] koordinátáknál a villanyoszlopon található.

A tanösvény
A tanösvény útvonalát zöld körséta Zöld körtúra jelzéssel 2012-ben jelölte ki néhány helyi természetet kedvelő és védő polgár. A jelzés a Szent István úti alsó buszmegállóból indul. A tanösvény elején egy védett, régebbi időkben szépen művelt területen haladunk át, ahol évtizedekkel ezelőtt az iskolának is volt egy tankertje. Továbbhaladva egy kapuszerűen összenőtt krisztustövisfát csodálhatunk meg, amely manapság már elég ritka. A népi hagyomány azt tartja, hogy aki átbújik alatta, annak szerencséje lesz. Ezután lesétálhatunk a patakhoz is megcsodálni, valamint tovább folytatva utunkat hamarosan jobb kéz felől feltűnik a nagy fakereszt, amelynek közelében található a geoláda is. A zöld körséta Zöld körtúra jelzés egy köves úton ér véget, amely a sportpályához vezet. A jövőben tervben van a tanösvény munkálatainak folytatása, illetve információs segítő táblákat is szeretnének kihelyezni, mely részletesen bemutatja a tanösvényt és az ott látható érdekességeket, látnivalókat.

Kesztölcről
Hosszan elnyúló falu a Pilis hegység aljában. A Kétágú-hegy, Fekete-hegy, Pilis-nyereg, Klastromi szirtek alatt húzódik meredek lejtőjű dombok között. Nevét szláv eredetűnek tartják. Kostolac kis várat, erődtemplomot, zárdát jelent. Okleveles említése 1075: Kestelci. A falu területén folytatott régészeti ásatások során több ízben előkerültek későbronzkori urnasíros kultúra temetőjére utaló edények. A tatárok Esztergom és környékét 1242 telén feldúlták fölégették, lakóit lemészárolták. A települések lakóinak lélekszáma erősen megritkult. A tatárjárást igazolja a falu határában lévő Tatárszállás elnevezésű dűlőnév, hol a szájhagyomány szerint a tatárok azokat a hajítógépeket készítették, melyekkel Esztergomot ostromolták. A községben 1716-tól kezdődött a szlovákok betelepítése.
A Kesztölci plébánián 1787. július 31-től találunk latin nyelvű anyakönyvi adatokat. 1787. Július 31-től december 31-ig a faluban született 25 gyermek. A község életében döntő szerepet kapott a történelem folyamán a szőlőművelés. Az 1900-as évek elején megjelent kiadvány Kesztölcöt kitűnő bortermő vidékként emlegeti, ahol a következő főbb szőlőfajokat termelik: gohér, margit, ranka, fehér és vörös denka, budai kadarka, schlamper, oportó, rácz. Az 1914-ben kitört első világháború tragikus eseményeket hozott a község életébe. A hadköteles korosztály katona lett. Egy részük az Esztergomban állomásozó 26 császári és királyi közös ezred, másrészt a nyitrai gyalogos ezred kötelékébe került. 60 fő került ki a frontokra, akik közül 34 nem tért haza. A későbbiek során 1920-as évektől a férfi lakosság közel 50%-a a dorogi bányákban bányászként dolgozott. A bányászat elterjedésével kialakultak a "kétlaki" családok: a családfő bányász, de földjük is van, amit főleg az asszony művel.
A szovjet hadsereg 1944. december 30-án 320 férfit elvezényelt malenkij robotra. 1946 és 1948 között mintegy 180 család (kb. 250 fő) Szlovákiába települt. 1949-ben alakult meg a Jószerencsét MgTsz. A szőlőművelés hagyományait felelevenítendő, 90 hold szőlőt telepítettek határában. A község lakóinak száma 2010-ben 2678 fő.