Geocaching - Kincskeresés nem csak gyerekeknek

 Honvédhalma (GCHVSZ)

 

Szélesség N 47° 47,525' Hosszúság E 20° 16,651' Magasság: 149 m Gc.hu Gc.com GpsGames

Ide kattintva kérlek értékeld ládáinkat   Egy hagyományos geoláda, amely a kápolnai csata egyik volt helyszínén található.

 

Ennek a ládának az érdekessége, hogy percre pontosan 19 évvel fiatalabb, mint a kissebbik fiam Márk 

A hely története

A kápolnai csata (1849. február 26-27) hadmozdulatainak egyik helyszíne a Tófalu és Kerecsend közötti terület volt. A Tarna és a Kígyós-patak által kerített területet Honvéd halma megnevezéssel ismerteti Pesty Frigyes helynévgyűjteménye, miszerint 1849-ben nyerte nevét az itt táborozott, csatázott és elesett honvédekről. A község e külterületét a néphagyomány Honvéd-halmi-dűlő és Honvéd-halmi puszta megnevezésekkel őrzi s a csata idejére helyezi a földrajzi névmagyarázatot, „egy halom, sok honvéd halt meg, s itt temették el őket, az 1849 évi februári kápolnai csata eseményei e területen zajlottak.”

A birtokviszonyok megváltozása után a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet területéhez tartozott a szentkút. Fokozott kiépülése az 1950-es évektől kezdődött, a forrást kútgyűrűkkel kerítették, a körülötte álló fákra, fafülkékbe Mária szobrokat, képeket helyeztek. Heti rendszerességgel, leginkább vasárnaponként zarándokok mentek oda a környékbeli településekről. Szakrális kis emlékek, kőből épült szobrok, keresztek, harangláb, oltár, barlang és hálatáblák jelölték a szentkúthoz zarándokló emberek háláját.

 

Figyelembe kell venni, hogy a megyében ekkor egy másik népi kezdeményezésre létrejött, hivatalosan el nem ismert búcsújáróhely kezdett kiépülni. 1948 őszén egy hasznosi parasztasszonynak, Csépé Klárának megjelent Szűz Mária, s látomásában egy gyógyforrást mutatott neki, melynél hamarosan kis  épült. Az akkori rendszer településpolitikája, vallásellenessége a tófalui szentkút fénykorának 1975-ben véget ve által jóvá nem hagyott kegyhelyet, a környező falvak lelkészei sem nézték jó szemmel. Nem ismerték el a népi kezdeményezésre létrejött, nagy tömegeket vonzó, méreteiben is gyorsan növekedő szoborcsoportokból álló szent helyet.

A szobrokat a karhatalom kérésére a helyi és környékbeli papok sem szentelték föl. A kút vizét bevizsgáltatták, a KÖJÁL fertőzőnek találta. Érseki körlevélben szólították fel a megye településeinek zarándokait, a szobrok elszállítását kérve, majd az egyház az akkori karhatalommal karöltve felrobbantotta az ott maradt építményeket. A kúthoz vezető zarándoklatokat betiltották, a búcsúvezetőket és a szent kutat gondozó asszonyokat megfélemlítették. A korabeli sajtó megnyugvással állapítja meg, hogy „a tófalui kutat és a »szentségével« való üzérkedést, lélekmérgezést felszámolták.”

2010-ben megkezdődött az elfeledett búcsújáróhely újjáépítése. Újból kiásták a kút aknáját, három kútgyűrű mélységig is és a víz újból felfakadt. A lerombolt emlékművek helyén mára újakat emeltek.

 

---

---

 

• Tófalu honlapja
• Honvédhalma a tófalui szentkút

 

 

Érdekes logok:

 

büfés 2024.01.28 15:30 - Egyéb -
Kedves ha2! Én nem gondolom, hogy minden kesser autóval jár. De azt feltételezem, hogy egy jóval több, mint 4000 megtalálást regisztrált kesser tud térképet olvasni, és azon látszik, hogy a helyszín megközelíthető Aldebrőről is. Aldebrő pedig megközelíthető menetrenszerinti autóbusszal. De azért köszönöm a hasznos észrevételedet.
ha2 2024.01.28 15:30 - Megtaláltam
Sárdagasztás kísérte a mai túrát. Akárcsak a kerecsendi multinál itt is az a feltételezés, hogy minden kesser alatt van autó. Értem, hogy itt van a látnivaló, de forgalmas országúton nem szerencsés gyalogolni. A hely most rendezett, a kút vizéből nem innék, az álca szikla jó nehéz.