Geocaching - Kincskeresés nem csak gyerekeknek

913. Holt-Tisza (GCTISA)

Tisza-tó

A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 km2-nyi kiterjedésével a Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A Tisza-tó mai képének kialakulása hosszabb folyamat eredménye, aminek következtében egymástól habituálisan, hidrológiai, hidrobiológiai jellemzőikben markánsan eltérő vízterek jöttek létre. A Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jelzi, hogy található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kisvízfolyás. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöltődés és megváltozott a mederanyag is. A tározótérben az árasztás óta a makrofita növényzet aránya a nyílt vízfelülethez viszonyítva fokozatosan növekszik. Jelenleg a tározó összfelületének kb.55 %-a borított növényzettel. A tározó hinarasaiban állományalkotó a sulyom (Trapa natans), a mocsári növényállományokban pedig a nád (Phragmites australis). A mocsári növények közül jellemző ezen kívül a keskeny- és széleslevelű gyékény (Typha angustifolia, T. latifolia) és a harmatkása (Glyceria maxima). A hínárnövények esetében a sulyom mellet más hínárfajok kiterjedése nem meghatározó, azonban a tározóra jellemző tündérfátylas (Nymphoidetum peltatae) és tündérrózsás (Nymphaeetum albo-luteae) állományok figyelmet érdemelnek.

A Tisza-tó sekélyvizű, vagy időszakos vízborítású területei igazi kétéltű élőhelyek, igen nagy számban élnek itt a tavi-, kistavi-, kecskebéka fajkomplex egyedei (Rana spp), barna varangy (Bufo bufo), leveli béka (Hyla arborea), vöröshasú unka (Bombina bombina). A hüllők közül jelentős állományai vannak a vízisiklónak (Natrix natrix) és mocsári teknősnek (Emys orbicularis).
forrás: tiszato.hu